Isten Igéje a gyülekezethez a Mózes második könyve 2. részének első feléből szólt a gyülekezethez, ahol nem könnyű élethelyzetben lévő Lévi nemzetségéből származó “férfiú,” Amrám családot alapít, és feleségül veszi az úgyszintén a Lévi nemzetségéből származó “leányt,” Jokebédet. Ez a család sok mindennel kell megkűzdjön és szembenézzen, hiszen az, amit az egyiptomi hatóság a héberekkel tesznek, az kétség nélkül elviselhetetlen. Mégis gyermekeket vállalnak, megkeresik a legjobb lehetőségeket, ahhoz, hogy egyáltalán létezzenek, mert Isten szemszögéből tekintenek a jövőbe, aki nem csak a család, hanem az egész kiválasztott nép üdvtörténetét készíti elő a megszületett Mózes által.
A társadalom legszűkebb köre a család. Alapvető értékeink, kötődésmintáink, azonosságtudatunk innen származik, amibe beleszülettünk. Gyermekeink a családban ismerkednek meg először a többiekhez való tartozásának és saját egyéni különbözőségének a jelentésével. A gyermekeknek a származás sok esetben a kultúrához való tartozást, a hagyományokba való beilleszkedést, a lét folyamatosságának fenntartását, azaz identitásának biztos alapját jelenti. Ebben a helyzetben az édesapáknak fontos feladatuk van, amelyhez erőt mindig Istentől kell kérjenek.
Az igehirdetést követően a legkisebbek énekes-verses műsort adtak elő, amelyet követően a nagyobbak a tékozló fiú történetét játszották el, majd a gyülekezet kórusának szolgálata következett. A gyermekek saját maguk által készített ajándékot adtak át az édesapáknak, de ők sem maradtak jutalom nélkül, hiszen Győrbíró Sándor katekétikai előadónak köszönhetően értékes könyvcsomagot vehettek át.